Aki volt középiskolában, vagy főiskolában kollégiumban az tudja hogy ilyen az élet. Vannak nagy bulik, persze néha szigor is akad. Na jó, a felsősöket már nem igazán piszkálják, hiszen nincs miért. Te voltál kollégista? Milyen volt akkoriban az élet?
A régi idők
Emlékszem még, amikor a bátyám volt koleszos, sok mindent mesélt róla. Milyen bulik voltak, amikor kilógtak, hogy játszották ki az őrt…sok egyéb őrültséget. A közép iskolában még nem igazán van választása az embernek, hogy szeretne e egy nagy össznépi szobába beköltözni, hiszen ha messze megy otthonról, ez az egy választása van. Bár ő még azt gondolom szerencsésnek mondhatja magát, mert ők csak 4 vagy 6 voltak egy szobában, nem úgy mint nálunk. Arra már nem emlékszem, hogy hány ágy volt pontosan, de 14 laktunk egy időben egy nagyobb helyiségben. El tudod képzelni, hogy mit jelent ez? Ennyi ember egy rakáson. Nagyon utáltam, hogy egymás hegyén hátán élünk. Persze nem volt választási lehetőségem nekem is. Sokszor hallottuk, mikor panaszkodtunk, hogy másik kollégiumban nem ennyien vannak egy szobában, hogy vagy megszoksz, vagy megszöksz. Folyton ezt mondta a nevelő, aki vigyázott ránk.
A főiskolai évek
Ez már teljesen más, mint a középiskola. Itt már tudja az ember, hogy milyen, főleg ha lehúzott már előtte 4 évet valahol. Szóval az első évben én is itt laktam, mert még idegen volt minden. Persze rá kellett hogy döbbenjek, ez annyira nem jó, mint régebben, és itt már néha tanulni is akar az ember, viszont vannak olyan bulik, amikor ez lehetetlen.
Az első évet kihúztam így, de tudtam, hogy másodikban nem mehet ez így, és valami másik megoldást kell találni. Persze nem egyedül voltam ezzel a gonddal, és már ismertem pár srácot is, akikkel úgy döntöttünk, hogy kiköltözünk, keresünk magunknak valami kéglit.
Hol máshol is keresgélnénk, mint az interneten. Szerencsére idő előtt találtunk egy nagy három szobás lakást, amit úgy döntöttünk, hogy ketten bevállalunk, és majd keresünk magunk mellé még valakit.
Na ezek már jobb évek voltak. Itt a magunk urai voltunk, ha szórakozni akartunk arra is volt lehetőség, de ha tanulni, akkor arra is.
Menet közben találtunk egy srácot, aki harmadiknak beköltözött. Ő olyan internet guru féle fazon volt, sokat bújta a számítógépet. Komolyan szinte mindenhova vitte magával. Elsőre furcsálltam, aztán kiderült, hogy kártyázik, és nagy játékos. Megmutatta nekünk is az oldalt, ahol szeret játszani. Mondanom sem kell, hogy előfordult az is, hogy ültünk az asztalnál, és mind hárman játszottunk. Adott bónuszkódot a bet365 kaszinóhoz, nagyon király volt. Sokat lógtunk az oldalon fent, és játszottunk is.
Azért más évek voltak akkoriban. Igaz ma már kevesebbet van időm játszani, de ha van egy két percem, akkor a mai napig is játszom még.